Szombaton, szeptember 10-én, CSALÁDI NAPPAL, másnap pedig KONFERENCIÁVAL tisztelegtek az Élesd szomszédságában emelkedő romvár egykori lakói előtt, különösképpen Bocskai Istvánra emlékeztek. A III. ízben szervezett rendezvény házigazdája a Castrum Egyesület volt, társszervezői pedig: Református Egyházközség, helyi RMDSZ és a hagyományőrző Pusztai Farkasok-Sólyom Nemzetség tagjai.
Kajántó Judit
Ciavoiné Létai Andrea
Az első nap eseményeinek a Sólyomkővár melletti rét adott otthont, ahol a közel 150 érdeklődő megtekintette a Pusztai Farkasok Sólyom Nemzetsége gyermek- és felnőtt íjászainak előadását. A vakáció ellenére is, jól szerkesztett, fegyelmezett és látványos bemutatónak lehettünk tanúi, méltán lehet büszke rájuk vezetőjük, Létai Zoltán. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Cseke Attila megyei elnök, aki a bátrabakkal egyetemben meglátogatta a várat, kíváncsian szemlélve a várban zajló munkálatokat. Az ízletes ebéd (babgulyás) előtt Kajántó Pál helyi- és Cseke Attila megyei elnök köszöntötte a jelenlévőket, utána pedig a budapesti Tanítványképző Akadémia tagjai irányításával, gyerekjátékokat szerveztek minden korosztály számára. Fésüs Andrea, helyi választmányi tag vezetésével kézműves foglalkozáson vehettek részt az ifjak.
A második napon, szeptember 11-én, a délutáni harangok konferenciával egybekötött istentiszteletre hívták az érdeklődőket. A 110 éves templomban Dénes István Lukács helyi lelkész hirdette az igét az Efézusi levél 5:15-16. versei alapán, melyek kifejezik mindazt, amit annak idején őseink, Bocskai és serege tett „értünk, hitünkért, szabadságunkért.” Bocskai példakép lehet a mai kor embere számára, hiszen nem halogatta tennivalóit, hittel a szívében harcolt sokszor a túlerővel szemben is, sokat tett a közösség számára a szabadság oltárán. „Tanuljunk az igéből, őseink életéből, tetteiből…- mondta az esperes, – merjük oda adni Istennek életünket, hogy áldással rendelkezzen vele, hogy felelősen tudjuk építeni jelenünket és jövőnket.”
Az áhitat konfereciával folytatódott. Kajántó Pál alpolgármester köszöntötte a jelenlevőket, elmondván, hogy az ötletadó Létai Zoltán, egykori alpolgármester volt, s most folytatódik a sorozat, amit a jelenlevő Todoca Ioan Coloman polgármester is üdvözölt. Szabó Ödön pedig, azon örömét fejezte ki, hogy az ötletből megvalósítás és valóság, ez által pedig hagyomány születik. „Ne csak múltat mutassuk, hanem jelent írjunk, valós történelmet!”- mondta a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.
Tőtős Áron, a budapesti ELTE BTK, Gazdasági- és Társadalomtörténeti doktori program másod éves hallgatója diplomáciatörténeti és társadalompolitikai szemléletű előadást tartott. Képes bemutatójában, ami „Bocskai István: köznemesből fejedelem” címet viselte, folyamatként ábrázolta Sólyomkővár urának kismarjai gyermekkorát, neveltetésének állomásait, a bécsi tanulóéveket. Majd bemutatatta Bocskait, mint birtokszerző, államférfi, politikus, hadvezér, majd férj Hagymásy Margit oldalán, de részleteket tudhattunk meg szerepvállalásáról Erdély belpolitikájába, a török elleni háborúiról, s végül az 1956-1604 közé eső nehéz évekről: részben elveszíti Báthory Zsigmond feletti befolyását, megfosztják váradi kapitányi rangjától, török támadás éri bihari birtokait, az új fejedelem, Báthory András „hazaárulónak” nevezi és ki akarja végeztetni, Giorgio Basta elkobozza birtokait, fogoly Prágában, és eltemeti feleségét Mezőtelegden… Az előadó színvonalas és színes előadásában még nagyon sok témát érintett, amivel megszilárdította számunkra, hogy Bocskai igazi reálpolitikus és jó diplomata volt, akit Deák Ferenchez is hasonlítottak, türelmes és kimért, de, ha kellett gyorsan döntött…inkább stratéga volt, mint harcos, akit kortársai „ravasz róka”, „bolondoskodó”, „arrogáns” jelzőkkel is illették.
Csontos János hagyományőrző huszár, a Hajdú Bihar Megyei Lovas- és Huszárhagyományőrző Egyesület elnöke, bevezető gondolataiban Szabó Pál „Ahogy lehet” című könyvét ajánlotta a hallgatóság figyelmébe és üdvözölte a rendezvényt, ami turisztikai desztinációvá, kitörési ponttá nőheti ki magát. A hagyományőrző mozgalomról értekezve, beszámolt azon eseményekről, amikor emléket állítottak történelmünk nagyjainak szobor, emléktábla vagy kopjafa formájában sok magyarlakta vidéken, mint Pankota, Debrecen, Létavértes, Szilágysomlyó, Beszterce…„Három fontos célja van a hagyományőrzésnek- mondta az előadó-, hogy 50 év múlva is tudják e vidéken, hogy ki volt Bocskai; hogy fejlődjön az identitás tudat és a hazafiság, félszáz év múlva is legyen magyar nyelven kiírva helységünk és utcaneveink; a közösségi munka, a tolerancia megteremtése.” Javaslattal zárta előadását: fűzzük szorosabbra baráti kapcsolatainkat azon településekkel, amik Bocskaihoz köthetőek, s ahol működnek valamilyen formában a hagyományőrző csoportok…„Legyen Bocskai az a hadvezér, aki megteremti 500 év múlva is az együttműködést Bihardiószegtől Élesdig…”
Megkülönböztetett tisztelettel köszönjük Gellért Gyula ny. esperes, hagyományőrző vezérezredesnek, hogy jelenlétével emelte rendezvényünk fényét, s akitől megtanulhattuk, hogy a fentiekben elmondottak mellett, Bocskai a „béke embere” is volt, akinek munkáját átittata a szeretet, hogy magyar nemzetünk mind a mai napig megmaradjon.
Az estébe nyúló esemény végén Kajántó Pál a folyamatban levő ásatásokról is beszámolt, képeket mutatván a várban folyó munkálatokról, a talált leletekről, mint: törött cserépdarabok, robbanó golyó, II. András korabeli pénzérmék, festett üvegablakok, ezüst réteggel bevont bronz tárgyak, bivalypatkó, kőkorszaki nyaklánc darab, hatezer éves barlangi medvecsont…Azt is megtudtuk, hogy a Polgármesteri Hivatal nagyösszegű pályázatot nyújtott be, remélve, hogy a kapott pénzből meg tudják javítani az utat a várig, megoldják a közvilágítást, kiírtják a várat romboló erdőt, ösvényt alakítanak ki, hogy látogathatóbbá válljék s természetesen folytatják az ásatásokat.
A szeretevendégség előtt a jelenlevőknek levetítették Villányi Zoltán kisfilmjét, amiben madártávlatból ábrázolja azt. A szakmai dokumentumfilmet, ami főleg a technikai terv elkészítéséhez nyújtott segítséget, nagyon köszönjük kollegáinak is: Tóth Károlynak és Cseke Tímeának.
A szervezők mindenkinek hálásak, akik időt és energiát fordítottak a szervező munkára, s köszönet mondanak azoknak is, akik részt vettek a rendezvényeken.
